Derasban egyes becslések szerint száznál is több vendéglátó hely várja az embereket, függetlenül attól, hogy ünnepelni, feledni, vagy csak egy nehéz nap végén megpihenni szeretnének. Szórakozni, melegedni, egy jót enni, eszmét cserélni, vagy éppen üzleteket kötni; ahány derasi annyi okból keresi fel ezeket az intézményeket, ám az elmondható, hogy időről időre mind megfordulnak valamelyikben.
Ivók
Különféle ivók szép számmal akadnak Derasban. Ahogy a nevük is mutatja ezek a helyek elsősorban egy célt szolgálnak, és előfordul, hogy kínálatuk is mindössze egyetlen italból, többnyire sörből vagy borból áll. A derasi ivók majd mindegyike apró, egyetlen szobából álló hely, bútorzatuk ritkán több, mint néhány ütött-kopott ülőalkalmatosság és asztal. Belépve az alkohol és a vendégek illata csapja arcon az embert, nem csoda, ha a levegőtlen, sötét ivókban kevesen szeretnek hosszabban időzni. Ellenben sokan még napközben, munkaidő alatt is betérnek egy-egy sietős pofa sörre, főleg azokban a városrészekben, ahol köztudomású, hogy megviseli az emberek gyomrát a helyi kútvíz, de aztán már sietnek is tovább. Egyedül esténként, mikor a műhelyek és a boltok bezárják kapuikat, telnek meg a derasi ivók. Ilyenkor a népszerűbb helyeken lépni is alig lehet, és sokan bizony az utcára szorulnak. A vendégek többsége a környéken lakik, és a többi vendégben ismerősöket, rokonokat, szomszédokat köszönthet. Ha furcsa ismeretlenek érkeznek az ivóba, főleg, az bizony mindenki kíváncsiságát felkelti. Mivel az ivók eléggé szűkös helyek, ha – amint az gyakorta megtörténik – az este során előkerülnek a hangszerek és táncra perdülnek a lábak, a mulatozás óhatatlanul kitódul az utcára.
A Banyo városrészben Sancha ivója tipikus példánya a derasi sörözőknek. A folyó melletti utcában található apró épület nem csak a helyiek kedvelt találkahelye, de egyben a háborúban özvegységre jutott, termetes Sancha otthona is. A földszintes, vegyes falazatú, fehérre meszelt épület rendeltetését a bejárata mellett toronyban álló elhasznált, elszállításra váró hordók jelzik az kíváncsi szemek számára. Az ivó az év majd minden napján, a hajnali órákat leszámítva várja vendégeit. Sancha a legközelebbi sörfőzdéből hozatja az italt, és igen jó áron méri: két garast kér korsójáért, de ha valaki két nagygarast nyom a markába bejárást kap a hátsó szobába és a nap végéig szabadon kiszolgálhatja magát.
Escari italok
Mutasd a poharad, megmondom ki vagy. Escarban a nemesurak likőrt, a tehetősek minőségi borokat, a föld egyszerű népe sört, vagy helyi borokat iszik. Különösen nagy hírnévvel voltak az északi borok. Valdespiro grófság büszkesége volt a ceróni bölény, ez a különösen testes, erős vörösbor. Királyokhoz méltó likőrbort pedig egyedül a Maves dombok lankáin termett bogyókból lehetett készíteni. Sajnos a sámánhorda patái eltaposták a tőkéket, a vidék sivatagosodása pedig erősen kérdésessé teszi, hogy valaha is újra visszanyerhetik-e az északi borok megérdemelt helyüket az escariak poharában. Ha időről időre még előkerül egy-egy hordó ceróni vagy mavesi nedű, annak mindenki a csodájára jár.
Kalandötlet
A karakterek kedvenc borozójuk felé tartva hatalmas csődületre lesznek figyelmesek. A bebocsátásra váró, mérgesen tülekedő és meglehetősen szomjas helyiektől megtudhatják, hogy a tulaj, Bicencio szert tett egy hordó mavesi likőrborra, és igen baráti áron fogja árulni a szerencsés vendégek között.
A tülekedés nem meglepő módon verekedésbe és vad ordítozásba csap át, amin csak a karakterek erélyes fellépése lehet urrá. Csakhogy Bicenciónak mindez már késő: mikor a karakterek utat törnek maguknak az ivóba, a tulajt összetaposva, összeverve, és holtan találják. Meglehet, hogy baleset történt, de akkor miért hiányzik egy csapra készített hordó a hátsó szobából? Tényleg mavesi likőr volt a hordóban, vagy eltervezett tévhír volt csupán?
Opcionális szabály: Részegség
Az alkoholfogyasztás mindennapos elfoglaltság Derasban, és esély van rá, hogy időről időre a karakterek is a pohár fenekére néznek. Erre az eshetőségre készülve álljon itt egy különleges szabály a részegség szimulálására. Természetesen, mint minden más különleges szabály esetében is, az alkalmazása opcionális, és sokszor, a kaland ritmusának fenntartása kedvéért mellőzendő.
Minden karakter az Erőnléte tizedével egyenlő számú (min. 1) pohár tömény szeszt vagy háromszor ennyi pohár sört vagy bort ihat meg következmények nélkül. Ezt követően viszont a következő adag alkoholos ital elfogyasztása után Erőnlét (0) próbát kell tennie. Minden további elfogyasztott ital (-1 SM)-mel módosítja a próba nehézségét. Siker esetén a karakter mentesül a következményektől, extra sikereit pedig „tovább viheti” a következő próbára. Igen, de eredmény esetén kissé kótyagosnak érzi magát, és a következő próbájához további (-2 SM) járul. Nem, de eredmény esetén +1 szintnyi részegségre tesz szert, vétett próba esetén pedig +2-re az alábbi táblázatnak megfelelően.
| A részegség szintjei | |
| 0: Józanság | A karakter józan és ura önmagának. |
| 1: Ellazulás | A karakter enyhén kótyagos és oldódott állapotban van. Lelkierő próbáihoz (-1 SM) járul. |
| 2: Eufória | A karakter részeg, és ezt valószínűleg igen örömtelinek érzi. Ügyesség, Intelligencia és Lelkierő próbához (-1 SM) járul. |
| 3: Izgatottság | A karakter egyre kevésbé ura érzelmeinek, hamar dühbe gurul, elkeseredik, vagy éppen lesz urrá rajta a jókedv. Mozgása egyre bizonytalanabb, látása kezd homályossá válni, beszéde zavarossá. Amíg ki nem józanodik 2 szint hátrányba kerül. |
| 4: Zavarodottság | A karakter csak nagy nehézségek árán képes koncentrállni, információkat felidézni, bonyolultabb mozgásokat végrehajtani. Amíg ki nem józanodik 3 szint hátrányba kerül. |
| 5: Cselekvőképtelenség | A karaktert teljesen kiütötte az ital. Cselekedni csak sikeres Lelkierő (0) próbával képes, és továbbra is 3 szint hátrányban van. |
| 6: Mélyalvás | A karakter mélyálomba merül, amiből nagy valószínűséggel csak egy napszak elteltével fog felébredni. |
Étkezők
Derasban közel sem általános, hogy az elfoglalt munkásokat meleg étel várja otthon. A dolgozók között szép számmal akadnak agglegények, hajadonok, vagy éppen özvegyek is, és sok műhelyben egymás mellett foglalatoskodnak a házaspárok. Ezért aztán a különféle étkezők igen nagy forgalmat bonyolítanak nap, mint nap.
Az escarok többsége naponta kétszer, reggel és este étkezik kiadósabban, nap közben legfeljebb csak a keze ügyébe kerülő gyümölcsökből, süteményekből ragad fel egy darabot, így aztán az étkezők is ennek megfelelően várják vendégeiket. Reggelente általában az előző estéről megmaradt sültek hideg maradékai kerülnek terítékre, a legközelebbi pék friss kenyerével, vajjal, kolbásszal, és idénybeli zöldségekkel, gyümölcsökkel tálalva. Az ennivalót leöblíteni híg sörrel vagy borral, néha, a karavánutakon behozott szokás szerint feketével szokták. Mindezért a legtöbb étkező 5-6 garast számol fel.
Vacsorára az éttermek többsége egyetlen menüvel készül. A korán érkezők, a főfogás elkészültéig az asztalra készített, a reggelihez hasonló előétellel tölthetik az időt. Valamikor nyolc óra magasságában kerül felszolgálásra a főétel, amely majdnem mindig tartalmaz frissen sült húsokat, legalább egyféle szószt, köretnek pedig zöldségeket, rízst, vagy kenyeret. Az ételt általában nagy edényekben hordják az asztal közepére és ki-ki kedvére kiszolgálhatja magát belőle – ami persze gyakorta vezet nézeteltéréhez a legjobb falatokra ácsingózó vendégek között.
A forgalmasabb helyek tulajdonosai sem reggelinél, sem vacsoránál nem szívlelik a hosszan időzőket. Mikor tányérjaik kiürülnek a vendégek rövid úton ki vannak ebrudalva, hogy helyükre mások telepedhessenek. Ücsörögni, beszélgetni csak a kevésbé felkapott helyeken, és a vacsorára érkezett tömeg elvonulásával van lehetőség.
A legtöbb étkező másfél-két nagygarast számol fel egy vacsoráért, bár akadnak ennél olcsóbb és lényegesen drágább helyek is. Pequeni, a Reliquario domb lábánál, a Tölgykapú közelében található falatozó tulajdonosa például nem szégyell négy nagygarast sem elkérni egy vacsoráért. Megteheti, hiszen így is tömött sorok várják az ajtónyitást minden este. Pequeni ugyanis, a derasiak egyöntetű véleménye szerint, a Múzsák által ihletett szakács, akinek konyhájából minden nap meglepő és egyedi műalkotások kerülnek ki. Ráadásul mindössze egyszer engedi megtelni a falatozót, és aki kimarad, lemarad.
Aznap este, amikor a játékosok Pequeni falatozójában találják magukat a híres szakács a következő kínálattal várja a hosszú asztal mentén nyomorgó éhes vendégseregletet: krémes tortillatekercs lassan párolt, porhanyós bárányhússal, pirított paprikával, hagymával, pikáns fehér mártással és korianderrel ízesítve. Pequeni falatozója sajnos nem minden este várja a vendégeket, előfordul ugyanis, hogy a kitartó udvarlásnak engedve a híres szakács valamely palotában tartott lakoma fényét emeli tudásával.
Kalandötlet
Marinetta Argevieso lakomája veszélybe került! Pedig igazán mindent körültekintően eltervezett. Szolgái egész héten takarították és díszítették a palotát, salmer trubadúrt fogadott zenét szolgáltatni, és még a karaktereket is meghívta, hogy legutóbbi kalandjuk történeteivel szórakoztassák a szokásos vendégeket. A vacsorát Pequeninek kellett volna megfőznie, de egy órával a vendégek érkezése után a híres szakács még mindig nem került elő. Marinetta a sírás határán egyensúlyozva kéri a karaktereket, hogy keressék meg a híresen excentrikus szakácsot, amilyen gyorsan csak lehet.
Különleges ízek
Mióta Roccamare sikeresen kisajátította magának a karavánutak kereskedelmének nagy részét, az escariak hozzászoktak, hogy Faria minden íze és kulináris tudása a szomszédságban döcög keresztül. A generációk során a furcsa és egzotikus fűszerekkel való kísérletezgetés az escari kultúra részévé lett. Elég, tartja a történet, egy escari kezébe nyomni egy számára ismeretlen növényt, és biztos lehetsz benne, hogy a következő hetekben minden lehetséges módon és minden lehetséges ételt megpróbál majd ízesíteni vele. Így születnek az olyan, az ország konyhájának kétes hírnevét öregbítő, eleve elvetélt remekek, mint a fahéjjal dörzsölt sült angolna, malagétaborssal szórt almagerezdek, vagy éppen az őrölt kobibazalttal “ízesített” ragacsos rízs.
Fogadók
Míg az étkezők és az ivók elsősorban a derasi polgárok kiszolgálását célozzák, és tevékenységüket mindössze egy jól körülhatárolható feladatra szorítják, a fogadók élete jóval sokszínűbb, és vendégeik között a világ minden tájáról érkezett utazók is megfordulnak.
A derasi vendéglátóhelyek közül a fogadók a legigényesebbek, legkényelmesebbek, és a fogadók szolgáltatásai a legsokszínűbbek. Bár nincs belőlük túl sok, mindegyik a városi élet fontos csomópontjának számít. Esténként már az utcára kihallatszik a jókedvű vendégsereglet dévajkodása, összekoccanó kupák és ének hangja vegyül az aznapi étel hívogató illatával.
Sok fogadós, a derasi utcákra is kitelepszik, vagy éppen tekintélyes méretű teraszán, hátsó udvarára kipakolt asztalainál is várja a vendégeket. A Várdombon található Vándorlovag Fogadójának például tizenkét nagy asztal is elfér a teraszán, és nem ritka, hogy a tavernában szinte senki sem lézeng, míg a szőlővel futtatott, a Szívárványos vízesésre tiszta rálátást nyújtó külső részben lépni is alig lehet.
A fogadók mindegyike szolgál étellel, itallal és szállással is, bár ennek jócskán megkérik az árát. A reggeli a legolcsóbb fogadóban sem kerül kevesebbe egy nagygarasnál, a vacsoráért pedig mindenhol ennek legalább dupláját elkerik. Cserébe, az étkezőkhöz képest a fogadók némileg nagyobb kínálattal szolgálnak: bár esténként tipikusan mindössze 2-3 ételvariáció közül lehet választani, de ha a hosszabb ideig tartózkodó vendégek előre jelzik igényeiket, a fogadó személyzete az ésszerűség határain belül minden kívánságnak igyekszik megfelelni. Gyakorta emlegetik például, hogy Fermín atya, amikor Marina kegyelméből követségbe érkezett és az Aranykakasban szállt meg esténként friss tengeri halakra vágyott. Öt napig tartott ugyan, de Fredo, az Aranykakas tulajdonosa gondoskodott a Roccamaréból élve szállított halakról.
A fogadók szállás lehetőségei is igen sokszínűek: a fegyverforgatók körében népszerű, dísztelen és lényegretörő Vaskapitány például négy nagy szobában szállásolja el a vendégeket, mindössze 5 garasért éjszakánként. Ezért a pénzért cserébe a szállóvendégek kapnak egy kis ládát – bár lakatról maguknak kell gondoskodniuk, vagy külön kell bérelniük – és egy ágyat, na meg tucatnyi pikáns testszagú másik vendég állandó társaságát. Ha az ágyak már mind megtelnek, akkor pedig még mindig ott a lehetőség a kemencepadkán alvásra.
A másik végletet az Aranykakas jelenti, ahol kisebb, egyágyas szobákban lehet csupán szállást bérelni, méghozzá négy nagygarasért éjszakánként. A legtöbb fogadó valahová a két véglet közé esik: apróbb szobákat kínálnak, amelyben 2-3 utazóvendég kényelmesen elfér – néha egy nagy közös, néha több kisebb ágyban. Forgalmas időszakokban ugyan előfordult, hogy a fogadósok közös ágyakba terelik az egymást nem ismerő vendégeket is, de kicsit mélyebben az erszénybe nyúlva, talán 3-4 nagygarasért már bárki saját szobát kaphat egy éjszakára.
A fogadók ugyanakkor nem csak az utazó vendégeket szolgálják ki, sok derasi polgár kedvelt munka- és találka helyei is. Ügyvédek, pénzváltók, írnokok, zsoldosok tartanak fogadó-órákat a fogadókban. A Hattyú és Kacsa fogadó például a jól ismert jurátor Brahen mester irodája is egyben. Amikor éppen nem valamelyik védencének ügyében jár el a bíróságok valamelyikén, jó eséllyel megtalálható itt, a bejárattól jobbra, az ablak alatti asztalnál ücsörögve, a törzsközönséggel beszélgetve, vagy éppen iratokat tanulmányozva. Rossz időben, az általában a térre kitelepült pénzváltó, Joana Sarria az Aranykakas éttermébe telepszik át, három megtermett őrével, és hét lakatra zárt nehéz ládáival.
A fogadók, az étkezőkkel és ivókkal ellentétben nem törekszenek rá, hogy minél gyorsabban minél több vendéget megforgassanak a falaik között, sőt igyekeznek becsalogatni és bent tartanai a fizető közönséget. Ezért aztán gyakran megfordulnak falaik között mutatványosok, énekesek, de előfordulnak színi előadások, kiállítások, sőt egészen különleges látványosságok is. A napokban például az Aranykakasban ravatalozták fel a híres Büszke Oroszlán, az ország vadászmesterének, Diulio Zacombénak a holttestét, és a Vándorlovag Fogadójában tart délutánonként fényjátékkal kísért előadást mesékbe illő utazásairól Diogo Barbas.
