A Sámánháború első éveiben, a király gyengélkedése okán, a tanács fontos döntésre jutott: királyság még escari kézben lévő részeit exarchátusokra osztották. Az exarchák felhatalmazást kaptak rá, hogy a nekik rendelt területeken a király nevében zászlót bontsanak, a helyi nemességet táborba szólítsák, a parancsokat megtagadókra a király hatalmával sújtsanak le, és az országot külső és belső ellenségektől védelmezzék. A háborús szükségszerűség minden más törvényt felülírt, ha kellett az exarchák a királyság népével szemben is vasmarokkal léptek fel, hogy a háborút friss hússal, vassal és arannyal táplálhassák.
Az exarchátusokról és nagyhatalmú vezetőikről bővebben itt lehet olvasni.