Escarban a Fűtenger lakóira – legyen szó a hódítani vágyó khayrati emírről, a karavánokat megsarcoló városlakókról vagy a portyázó nomádokról – szinte kizárólag, mint ellenségekre tudnak tekinteni. Leggyakrabban csak suciónak, mosdatlannak hívják északi szomszédjaikat, és nem rejtik véka alá ellenérzéseiket. Így mikor a sivataggá lett pusztaság lakói menedéket keresve Escarba értek elkerülhetetlen volt a konfliktus.