Én, a Veviai Őrzők Rendjének hűséges lovagja, ezennel ünnepélyesen esküt teszek Durius istenség nevében, ki a bátorságot, az igazságot, a becsületet és az önfeláldozást testesíti meg. Megfogadom, hogy fáradtságot és szenvedést nem sajnálva megvédem az aeternumi panteonnak szentelt kegyhelyeket, és oltalom alá veszem a panteon igazhitű követőit.
Kézbe veszem fegyveremet, mely a vallás hevében edződött, és szívem minden dobbanásával elkötelezetten állok ki az igazságért, még ha az utam vérben és szenvedésben végződik is. Nem hagyom, hogy a sötétség árnyai kioltsák a reményt, és nem engedem, hogy a bűn ködbe burkolódzva eltakarja az Aeternumból áradó fényt.
E fogadalom áldott kötelék, melyet testem, lelkem és vérem megerősít, s mely örök marad, míg Durius megingathatatlan erénye számunkra utat mutat. Így esküszöm, és így koszorúzza örök dicsőség a Veviai Őrzők Rendjének nevét!
Faria kontinensén se szeri, se száma a különböző rendeknek, szervezeteknek és testvériségeknek. De talán egy sincs közöttük, amely méretben, hatalomban vagy fontosságban felvehetné a versenyt a Veviai Őrzők lovagrendjével. A rendnek Escarban is igen fontos szerepe van, amivel a mai bejegyzésben kicsit közelebbről is megismerkedünk.
Vélemény, hozzászólás?