Oroszlánok és Hiénák

Deras utcáin gyakori látványt nyújtanak a falkában vadászó oroszlánok és hiénák, akik szerencsére leginkább egymással vannak elfoglalva. Persze nem négylábon járó vadállatokról van szó, hanem a királyi testőrségről és a derasi városőrségről, de sok polgár szemében ez semmivel sem teszi őket kevésbé veszedelmessé.

Arany Oroszlánok

Deras polgárságának lelkében élénkent él a függetlenség vágyálma, a fejük felett felhúzott fellegvárban, és az abban lebzselő királyi udvarban az elnyomás szimbólumait látják. Amikor évente egyszer, a város alapításának ünnepén amatőr színtársulatok a város jeles pontjait szekér-színpadjaikon bejárva előadják a város történetét, az bizony egy tragédia képében jelenik meg. A darabban büszke és tetterős férfiak és asszonyok alapítják a várost, felügyelik virágzását, és védelmezik ellenségeiktől, amíg fel nem bukkan a színen Eutelo Escar. Eutelo ugyan idővel eltűnik a színről, de kreálmányai, az Arany Oroszlánok egészen a darab végéig jelen vannak a gonosz, elnyomó ellenség szerepében.

A darab ugyan egyoldalúan és torzítva jeleníti meg a valóságot, de nincs híján az igazságnak. Eutelo Escar az után rendelte el az Arany Oroszlánok alakulatának felállítását, hogy Deras városa többször is fegyvert fogott új királya ellen, és célja egyértelműen székesfővárosa megzabolázása volt. Az Arany Oroszlánok tagjai vöröses-sárgán csillogó mellvértjeikben, oroszlánhímzéses palástjaikban jól felismerhető látványosságok. Több, mint ezer fős létszámával a legnagyobb hivatásos fegyveres alakulat Escarban, amely feladatai között tudja a királyi család, a Fellegvár, Deras külső falainak és a kikötőnek a védelmét. Parancsnokuk – aki jelenleg a feltörekvő kisnemes Eligio de Soler – a királyi tanácsban is helyet kap, és elviekben a királyon kívül senki másnak nem tartozik számadással. Az Oroszlánok alighanem a király hatalmának legütőképesebb eszközei. Ha Escar uralkodói táborba szállnak, az Arany Oroszlánok közül mindig magukkal visznek párszázat, részben, hogy a hadjárat során is gondoskodjanak az utazó udvar biztonságáról, részben, hogy szükség esetén csatákat eldöntő támadó ékbe rendeződjenek.

Az Oroszlánok jól felszerelt és jól fizetett elit katonák, szolgálatuk harminc évig tart és lejártakor szép kis összeggel a markukban távozhatnak Derasból. Cserébe viszont szokatlan elvárásoknak kell megfelelniük. Az Oroszlánok barakkjai a Fellegvárban, a kikötőben és a városfalak mentén a városi lakosságtól elzárva találhatóak, és az őrség tagjainak szigorúan tilos szoros kapcsolatokat ápolniuk a derasi lakossággal. Új tagokat kizárólag az egykori Oroszlánok gyermekei vagy távoli vidékek lakossága között toboroznak, és beléjük nevelik, hogy gyanakvással tekintsenek a főváros lakosságára. Mivel az érzés kölcsönös, természetes, hogy az Oroszlánok és a derasiak között feszült a viszony. Bár a város utcáin csak olyankor fordulnak elő, ha valamely országnagyot kísérik éppen, de a városba vezető kapuk környékén azért jól látható és könnyen útálható szimbólumként szolgálnak a helyieknek. Mivel a közbiztonság még a gondjaikra bízott kikötőben sem különösebben érdekli őket okkal gondolnak rájuk a derasiak inkább elnyomó hadseregként, mint helyi rendőrségként.

Két nagy barakkjuk van, mégpedig a Fellegvár keleti, külső udvarán; illetve a kikötőben. Mindkét barakk nagy területű, jól felszerelt és jól védhető erődítmény is egyben. A kiképző udvarokon, raktárakon és istállókon kívül fogdák, műhelyek és ispotályok is megtalálhatóak bennük. A barakkokban szolgáló kovácsok, szakácsok, orvosok mind teljes jogú tagjai a szervezetnek, akik szakmájuk elsajátítása mellett, azért valamennyire a fegyverekkel is megtanulnak bánni. Mindezeken túl a kikötői barakk területén található egy nagy és díszes fürdőház is, míg a fellegvárban az Arany Oroszlánok szórakoztatásáról labdaház és a környéken járó komédiásokat szeretettel látó, kitűnő akusztikájú szabadtéri színpad gondoskodik. Nem az összes Arany Oroszlánnak jut azonban hely ebben a két barakkban, és szerte a városfalak körül még féltucat kisebb erődítményben további háromszáz Arany Oroszlán lakik, kevésbé díszes körülmények között, de a kapitányok figyelő tekintetétől távolabb.

Derastól délre, az Onte mocsarain túl, található az Oroszlánok három falva. V. Xenaro király rendelte el, hogy ha egy Oroszlán rossz egészség vagy sérülés okán alkalmatlanná válna feladatai ellátására, netalán harminc évnyi szolgálata végeztével megérzi a föld hívő szavát, szolgálatai jutalmául egy parcellányi termőföld és egy házhely üsse markát Salés falvában. Idővel az Oroszlánok kinőtték első falujukat és a közeli erdőben két új írtástelepülést nyitottak nekik, Beniciast és Grarest. Mindhárom falvat kizárólag kiöregedett Oroszlánok laknak, illetve egykori Oroszlánok leszármazottai, és a falvak ifjúságának tekintélyes része készül arra, hogy egy nap maguk is az Oroszlánok között szolgálhassanak. Nem véletlen hát, hogy a három falu által kirajzolt terület szívében található az Arany Oroszlánok egyetlen Derason kívüli barakkja, a „Farmnak” is becézett erőd. Az Oroszlánnak készülő ifjak, bárhonnan érkezzenek is, szolgálatuk első hónapjait a Farmon töltik, mielőtt magukra ölthetnék a királyi őrség díszes mellvértjét. Itt sajátítják el az Oroszlánok között rendszeresített fegyverek, a rövidkard, a lándzsa és a számszeríj használatát, sok időt töltenek lovaglással, az alakzatba fejlődés gyakorlásával és számos egyéb készség elsajátításával, amely valóban ütőképes haderővé teszi őket.

Képességek:
Alakulat: ha az Arany Oroszlán legalább két társával az oldalán harcol +5 KT-t és max. Vé-t kap. A bónusz elnyeréséhez az kell, hogy az Arany Oroszlán körének kezdetén társai ténylegesen a két oldalán harcoljanak vagyis jobbról és balról maximum két méterre tartózkodjanak tőle, és őt az előző harci körben, ha érte közelharci támadás, az csak szemből történt.

Barna Hiénák

Mivel az Arany Oroszlánokra, vagy tágabb értelemben véve a dinasztiára nem számíthatnak, a derasiaknak ki kellett találniuk, hogyan teremtsék meg városukban a biztonságot. Részben a királyok bizalmatlansága és tiltása miatt, de sokáig erre nem volt más lehetőségük, mint az amatőrökre és önkéntesekre támaszkodni. Régi hagyomány például Derasban, hogy egyes utcák rendjéért az a céh felel, amelynek legnagyobb számban vannak ott műhelyei és boltjai. Így például, az aranyművesek utcájában napszállta után a mai napig a céh inasai állnak őrt és vigyázzák a boltokban felhalmozott tekintélyes gazdagságot.

A patrícius és a város lakossága azonban mindig is elégedetlen volt ezzel a megoldással. Egyrészt nem minden utcának és térnek akadt felelős és lelkiismeretes őre, másrészt a hosszú munkanap után amúgy is kimerült inasok figyelme és fegyelme bizony gyakran hagy kívánni valót maga után. Kérvényüket, hogy a város közbintonságáért felelős fegyveres alakulatot felállíthassák újra és újra elutasították a gyanakvó Escarok és Padronok, egészen a Gironda királyok trónra kerüléséig. Az Escari Viszály lezárását követően I. Xosé király volt az, aki hozzájárult a Barna Hiénák alakulatának felállításához, sőt még némi adománnyal is megtámogatta azt.

A város közbiztonságáért azóta is ez, a patríciusnak engedelmességgel tartozó őrség felel. Nevüket a derasi lelemény aggatta a nyakukra, viccből, hogy szembe állítsa őket a gyűlölt Arany Oroszlánokkal. Ami azonban viccnek indult, az elmúlt több, mint száz év során hivatalos elnevezéssé lett, amelyet az őrség tagjai büszkén viselnek, még akkor is, ha az értetlen idegeneknek újra és újra el kell magyarázniuk: a Keserű-síkság bestiái közül a hiénák az egyetlenek, akik nem félnek az oroszlánoktól.

Az őrség tagjai szinte kivétel nélkül a város tősgyökeres lakói közül kerülnek ki, olyan is akad közöttük, aki büszkén hirdeti, hogy soha életében nem tette ki lábát a városból. Elvárás közöttük, hogy a város utcáit úgy ismerjék, mint a tenyerüket, vagy ha lehet, hát még annál is jobban. Felavatási rituáléik során például, egy vidámsággal és alkohollal töltött éjszaka végeztével a friss őröket bekötött szemmel kiteszik a város egy véletlenszerű pontján, mondván, hogy egy igazi Hiénának pusztán az utcák szaga – vagy bűze, ha úgy tetszik – elég kell, hogy legyen a tájékozódáshoz. Aki leveszi szemkendőjét, vagy nem talál haza napkeltéig, bizton számíthat társai hónapokig tartó fricskáira.

Talán azért, mert a városlakókban ők barátokat, rokonokat, vagy éppen gyermekkori riválisokat és családjuk rosszakaróit látják, a Barna Hiénák híresen részre hajlóak. Ha egy derasi család valamely tagja beáll a Hiénák közé, bizton számíthat a következményekre: onnantól az őrség sajátjaiként vigyáz majd rájuk, szomszédaik óvatosabbak lesznek velük, a Hiénák által valaha is megbántottak pedig őket is elkönyvelik ellenségnek. Érdekes módon pont, hogy az alvilággal nem ápolnak túl rossz viszonyt. A rossznyelvek szerint azért, mert tulajdonképpen ők is csak egy újabb maffia, amely a védelmi pénzt adó formájában szedi be, és előszeretettel tesz visszautasíthatatlan ajánlatokat a derasi polgároknak. Ráadásul tagjaikat is ugyanonnan toborozzák; amelyik derasi utcagyereket nem a Rejtett Árnyak, a Tíztőrök vagy a Fattyak környékezik meg, azt a Hiénák várják soraik között tárt karokkal.

A három neves tolvajklán közül egyébiránt a két régebbi hagyományokra visszatekintő az, amellyel különösen jó munkakapcsolatokat ápolnak a Hiénák. Az Árnyak és a Tőrök hosszú évek tapasztalata alapján tudják, hogy a derasiak közül kik számítanak szabad prédának – a páriák, a kontárok, a melósok, és legfőképp az idegenek – és kik azok, akiknek a védelmére a Hiénák hegyeket is megmozgatnak, ha kell – a tulajdonosok, a céhtagok, a boltosok és vendéglátók, és legfőképpen a Hiénák rokonsága és barátai. A Fattyaknak ellenben még meg kell tanulnia ezt a leckét, és a Hiénák minden tőlük telhetőt meg is tesznek, hogy beléjük verjék azt. Arra azonban nem sok esély van, hogy méltó módon megbüntethessék az emberrablásban és gyilkolászásban túl sok örömet lelő társaságot, hisz, ha nagyon forróvá válik a talpuk alatt a talaj a városfalakon belül, egyszerűen csak visszahúzódnak a kikötőbe – és így kikerülnek a Hiénák joghatósága alól.

A Hiénák persze nem a tolvajklánokat tartják legfőbb ellenségüknek, hanem az Arany Oroszlánokat, akiktől legnagyobb sajnálatukra létszámban, kiképzésben és felszerelésben is jócskán elmaradnak. Két kisebb és egy nagyobb őrházat tartanak fenn a városban, ahol összesen mintegy kétszáz Hiéna teljesít szolgálatot. Őrházaik elsősorban ideiglenes pihenőállomásul szolgálnak, és persze helyet adnak a kerületi kapitányok irodájának, a fegyverraktárnak és a fogdának, illetve legnagyobb őrházukban, a Hiénák terén, jól felszerelt ispotály várja a szolgálat közben sérülést szenvedőket. Barakkokra, lévén, hogy a Hiénák szinte kivétel nélkül derasiak, soha nem volt szükségük. Szolgálati idejük korlátlan időre szól, akad közöttük olyan is, aki unokájával az oldalán rója az utcákat.

Kiképzésük hagy kivetni valót maga után, mint ahogy felszerelésük is. A legtöbb Hiéna mindössze pár napnyi fegyveres képzést kap, azt is a Hiénák terén, az unatkozó derasiak csúfolódó ordításai közepette. Ha harcra kerül a sor a túlerőre és ha kell a piszkos trükkökre hagyatkoznak, de ha úgy látják az a célra vezető nem szégyellenek megfutamodni sem, hogy aztán erősítéssel térjenek vissza rendet rakni. Legbátrabban, legkitartóbban akkor küzdenek, ha az Arany Oroszlánokkal kerülnek összetűzésbe, amire egyébként viszonylag gyakran sor kerül. Felszerelésük egy keményre főzött barna brigandin vértből, husángot formázó buzogányból és egy hosszú tőrből áll, ezekkel azonban nem a csatarendbe szerveződött küzdelmet, sokkal inkább a szűkös sikátorokban zajló leszámolásokat és a kocsmai verekedések szétrebbentését gyakorolják. Gyakran látni azonban közöttük olyanokat, akik a fegyvernöktől kapott felszerelés helyett saját „eszközeit” hozza a munkába.

Képességek
Piszkos trükkök: egy jelenetben egyszer használható szabad cselekedet. Ha a célpont karakter elvéti Érzékelés (7) próbáját a Hiéna következő közelharci támadásához +10-et adhat.

Kalandötlet

A karaktereket egy kialvatlan és aggódó középkorú nő keresi fel Derasban tartózkodásuk során. Elmondja, hogy egy Barna Hiéna édesanyjaként kéri a karakterek segítségét, méghozzá éppen azért mert idegenek a városban. Két nappal korábban a fia a barátaival csetepatéba keveredett pár Arany Oroszlánnal, aminek a végén az Oroszlánok elhurcolták és az egyik városi őrházukba dugták a fia egyik bajtársát. A Hiénák azóta a visszavágást tervezgetik, és arra készülnek, hogy az éj leszálltával megrohanják az Oroszlánok őrházát. Rettenetesen aggódik a fiáért, mert még ha szerencsével járnak is az éjszakai rajtaütés során, az Oroszlánok bizonyára nem fogják megtorlatlanul hagyni a Hiénák akcióját. Ezért pár tucat királypénzt ajánl a karaktereknek, és esedezve kéri őket, hogy még a fiáék előtt szabadítsák ki valahogy a fogságban tartott Hiénát, hogy ezzel okafogyottá tegyék a városőrök ostoba tervét.

De vajon milyen körülmények között találják a fogságban tartott Hiénát, és ha az Oroszlánok nem bántak kesztyűs kézzel a foglyukkal, megállják a karakterek, hogy igazságot szolgáltassanak? És a foglyot vajon tényleg gyakorlatilag véletlenül került az Oroszlánokhoz, vagy talán az egész csetepaté a Hiénák és az Oroszlánok között el volt tervezve? Talán mindvégig a foglyul ejtett Hiéna volt a célpont, talán csak annyi volt a lényeg, hogy a Hiénákat valami fatális butaságra provokálják. Mi történik, ha az ő – remélhetőleg kevés feltűnéssel járó – behatolásukkal egy időben a Hiénák is felbukkannak a színen? És mi minden mást találnak vajon az Oroszlánok erődjében a fogságban tartott Hiénán kívül?